Irodalom kereskedelem


A magyar irodalom történetei

Ezekről támasztom a kérdést, ha lehet-e irodalom kereskedelem s lélek vesztés nélkül az illyeneket olvasni. Alexovits6—7 A Irodalomtörténet-írásunk megállapítása szerint mind mennyiségi, mind minőségi szempontból az új műfaj jelentős sikert ért el a hazai olvasóközönség körében, még akkor is, ha a magyar íróknak eleinte nem sikerült maradéktalanul meghódítaniuk az új kifejezési formát.

Az új műfaj valóban a támadások és az érdeklődés középpontjában állt a felvilágosodás kori Európában. Magyarországon a társadalmi és kulturális elit, azaz a főnemesség és kisebb mértékben a köznemesség és a városi polgárság a regénnyel nemcsak, irodalom kereskedelem talán egyáltalán nem a magyar fordításban megjelenő első szövegek formájában ismerkedett meg, hanem az egész Európában népszerű új típusain keresztül német irodalom kereskedelem francia nyelven vált lelkes fogyasztójává.

Amikor a magyar regény első ötven évéről esik szó, megkerülhetetlen ennek a befogadó közegnek a tanulmányozása, amely egyfelől számot vet a nyelvi korlátokat nem ismerő korabeli olvasók összességével, másfelől pedig megvizsgálja az új műfaj hazai megítélésének a közönséggel összefüggő szempontjait.

Ezek feltárásával sikerülhe tsokkal élénkebb képet adni az irodalom gyakorta elmarasztalt hazai közönségéről, ugyanakkor hozzásegíteni az olvasót az elmaradottnak tartott viszonyok megértéséhez. Az olvasástörténeti megközelítés nem tesz különbséget az olvasók között nyelvi szempontból. Nem csupán a magyarul megszólaló szépirodalom közönségét tekinti mérvadó befogadónak.

Az új olvasási szokások nyelvismerettől függetlenül megjelentek Magyarországon is. A külföldi szépirodalom, köztük első helyen a regény olvasása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy irodalom kereskedelem irodalom az önfelfedezés és az ítéletalkotás terepévé váljék.

Az es évek elejétől mintegy három évtizeden át a magyarra fordított regények még a barokk, a késő barokk és a nemesi rokokó világszemléletét tükrözik, ám egyre inkább felfedezhetők bennük olyan elemek, amelyek feszegetik ezt a világképet.

A lefordított, átírt művek többsége másod-vagy harmadrangú írók munkája. A magyar irodalom belső feltételei határozták meg, hogy mit volt képes befogadni ebből az óriási irodalmi termésből. A fordítások számának fokozatos növekedése ugyanakkor egyértelműen összefüggésbe hozható a francia műveltség magyarországi terjedésével. Ennek a műveltségnek ugyan többféle típusa létezett a A regénynek, ennek a viszonylag új műfajnak, amely hiányzott az arisztotelészi rendszerből, a Az epikus műnem legértéktelenebbnek tartott darabját illetően azonban nemcsak, sőt elsősorban nem műfajelméleti kifogások vetődtek fel, hanem ízléstörténetiek, azaz gyakorlati hasznával, közvetlen céljával kapcsolatosak, amelyek tehát a közönséggel függtek össze szorosabban.

A műfaj létjogosultságát vallásos-morális szemszögből vizsgálták. Az egyedül elfogadható cél a hasznos szórakoztatás volt, ám ennek a kritériumnak igen kevés mű felelt meg a regény legádázabb ellenségei, a hitvédők szemszögéből nézve. De nem csak hitvédők fordultak gyanakvással a regény felé: éppen a veszélyes, erkölcsellenes könyvek, köztük a regények hozták közelebb egymáshoz, más-más ideológiai megfontolások alapján ugyan, a felvilágosodás híveit — az olvasókkal szemben támasztott elvárásaik miatt — az állami és egyházi elöljárók felfogásához.

Ennek lényege a mértéktartás és a válogatás irodalom kereskedelem könyvek javarészt haszontalan tömegéből, olyanok kiválasztása, amelyek lehetőséget adnak a reflexióra, mert komoly és hasznos gondolatokat tartalmaznak, és irodalom kereskedelem individuális morált építik.

A cenzúrahivatali akták revizori jelentései hűen tolmácsolják a felvilágosítóknak a hasznos olvasás érdekében kifejtett propagandájával több ponton is érintkező gondolatmenetet, legfőképp, irodalom kereskedelem a veszélyes, erkölcsromboló könyvek ellen lépnek fel. Az erkölcsökre veszélyes könyvek kategóriája elég szélesen értelmezhető volt, de a könyveket rangsoroló vagy megítélő kortársak számára többé-kevésbé minden, pusztán szórakoztató olvasmánynak ígérkező mű erkölcsi értelemben gyanúba keveredett.

A könyveket faló olvasó megjelenését, az olvasást mint egyéni és bensőséges örömöt jelentő aktust első helyen a regényirodalom elterjedésével szokás összefüggésbe aki opcióval kereskedik. Az új olvasópublikum már ellenőrizhetetlen módon evett a tudás fájáról, és hiába próbálták meghatározni, mit lehet eléjük rakni, az már nem elégítette ki érzelmi és intellektuális, társadalmi vagy privát igényeiket Wittmann A társadalmilag haszontalan, kikapcsolódásként űzött olvasást egybehangzóan elítélte minden mértékadó fórum, de irodalom kereskedelem az alapvető kifogás az egyházi ellenzők részéről nem ok nélkül egészült ki az olvasás közvetítette átfogó szekularizációtól és a keresztény értékrend elhagyásától való félelemmel is.

A regény a korabeli felfogás szerint a tiltani való könyvek három csoportjából leginkább tehát az erkölcsökre nézve veszélyes kategóriába volt sorolható de persze előfordulhatott, hogy a másik két kritérium alapján is tiltani valóvá vált, ha az államra vagy az egyházra nézve veszélyes nézeteket is tartalmazott. Ez az áradat ösztökélte arra a veszélyes könyvekről gondolkodókat, hogy megpróbálják osztályozni, rangsorolni a zavarba ejtően sokféle formában feltörő erkölcstelenséget, szabadosságot stb.

Az irodalom körébe tartozik ugyanakkor az íratlan irodalom is, azaz egy-egy nép ősköltészete, a későbbi korok népköltészet e, amely a zenéhez, énekszóhoz kötötte a maga szövegének állandóságát. Hasonló volt az ősköltészet, amely az írás feltalálása előtt virágzott, amennyiben hivatásos énekmondók, rapszódok nemzedékről-nemzedékre fenntartották és gyarapították a nemzeti költészet kincstárát, de ez az irodalom csak költői irodalom volt és kevés műformára szorítkozott.

A keresztények között ez idő szerént uralkodó romlottságnak kutfejeiről valo elmélkedés címmel Maróthi György és Domokos Márton fordításában megjelent munka irodalom kereskedelem irodalom kereskedelem igen kedvező volt, és a világias gondolkodás térhódítása ellen folytatott hitvédő harcban nemcsak a protestánsok használták fel a benne megfogalmazott érveket, hanem később a katolikusok is.

E korai művében azonban minden későbbi hitvédőhöz képest sokkal korszerűbb és felvilágosultabb módon közelített a veszélyes könyvek kérdéséhez. Ez a hajlandóság annál erősebb, mivel a merő testiségben való neveltetés által tápláltatott és erősíttetett. Ostervald lényegében a nyíltan erotikus regények és költemények ellen intézi támadását, azon igyekezve, hogy megkülönböztesse egymástól a szerelem ábrázolásában a még elfogadhatót az elfogadhatatlantól.

irodalom kereskedelem

Evvel a megállapításával sokkal haladóbb nézetet vall az új, világi szépirodalom megítélését tekintve, mint az ő nyomdokain haladók. Ostervald lényegében arra tett kísérletet, hogy a gáláns és erotikus, sőt a nem kis mennyiségben keletkezett pornográf irodalom között húzzon egy határvonalat. A gáláns és nyíltan erotikus könyvek közötti határt meghúzni nem volt egyszerű feladat, és akik erre kísérletet tettek, saját rendszerüket is szétrombolták. Az Ostervald-féle felosztás végül káoszba torkollott, mert a könyvek száma nemhogy nem fogyott általa, irodalom kereskedelem vizsgálatát egyre több fajtára kellett kiterjesztenie és egyre mélyebbre kellett ásnia.

A könyv ördögi természete miatt minden korábbi osztályozás értelmetlenné vált.

Valóságos súlyát elvesztve, ijesztő rémmé változott. Ostervald gondolatmenetében a fiatalság védelmének hangsúlyozása az egész De amennyire Ostervald, úgy az ő nyomdokain haladók sem voltak képesek a károsnak nevezett irodalmat pontosan meghatározni.

Magyar karácsony. A magyar irodalom uj értékeinek alkotói

Ostervald rendre azokat a műveket ítélte el, amelyeknek irodalom kereskedelem behozatalát a Habsburg Monarchiába Mária Teréziától kezdve az állami cenzúra is leginkább igyekezett megakadályozni. Az állam- egyház-és erkölcsellenes művek tömegéből ez utóbbi megítélése maradt mindvégig egyformán szigorú.

A könyvcenzúrát, amely már ben megindult Károly uralkodása alatt, a protestantizmus elleni védekezés hívta életre, de Mária Terézia idején új ellensége támadt, a felvilágosodás, és egyik fő célja a veszélyes francia könyvek elleni küzdelem lett Sashegyi7. Közben azonban elkezdődött az a lassú átalakulási folyamat, amelynek lényege az egyház-és államellenes könyvek megítélésének enyhülése volt.

Ebben döntő szerep jutott a felvilágosult Gerard Van Swietennek, aki egyre jelentősebb részt kapott a cenzúra átalakításában, amelynek újjászervezése ben meg is történt. Tevékenységének köszönhetően nemcsak az a törekvés vált határozottabbá, hogy a cenzúra ügye teljesen az állam kezébe kerüljön, hanem az ő idején kezdett az intézmény a felvilágosodás irányába terelődni s annak szellemében működni.

irodalom kereskedelem

Az ben először megjelenő Catalogus Librorum Prohibitorumot, mely a veszélyes, tehát tiltott könyvek listája volt, már erősen meghatározzák az új szempontok. Ebben természetesen a tiltás mindhárom körébe sorolható művek megtalálhatók, de legnagyobb mennyiségben az úgynevezett szabados, vagyis erkölcstelen könyvek libri licentiosi.

Mária Terézia is már ez utóbbiakat üldözte a legjobban: ezeket a könyveket elégették Donáth A Habsburg Monarchiába a jelek szerint egyre nagyobb mennyiségben áramlottak be a szabados szépirodalom termékei, köztük a gáláns és pornográf regények, elbeszélésgyűjtemények stb. Ebben a gáláns irodalom francia nyelvű termékei vezetnek, amelyeket akkor vettek fel a tiltott könyvek listájára, ha azokat be akarták hozni az országba.

De az erkölcsrontók közé politikailag veszélyeseket is soroltak. Türelmesebb volt a cenzúra a vallási tévelygőkkel, azaz a protestánsok munkáival szemben, azokat irodalom kereskedelem elzárták. József uralkodásával egy, a felvilágosodás szellemét tükröző, gyökeresen új cenzúrarendszer lépett működésbe.

József reformjainak hátterében felsejlenek azok a megfontolások, amelyeknek a tiltott könyvről felvilágosultan gondolkodók próbáltak meg érvényt szerezni egy árnyaltabb ítélkezés érdekében.

Navigációs menü

Az új felfogás szerint a cenzúra célja nem a felvilágosodás elleni harc, hanem az államérdekek megóvása és az irodalom tisztasága volt. Az uralkodó a cenzúra feladatát kizárólag az állam szempontjából ítélte meg: mindent megengedni, ami nem káros a közre nézve, de mindent visszatartani, ami veszélyforrás lehet.

irodalom kereskedelem

A császár az alapszabályokban elismeri, hogy nehéz a könyveket egységes szempontok szerint cenzúrázni, mert az emberek nézetei olyannyira különbözők, hogy irodalom kereskedelem mást ítél meg veszélyesnek, illetve veszélytelennek, s máshol húzza meg a túlzott és elégtelen óvatosság közötti határt. Ez óhatatlanul maga után vonta a könyvek osztályozását és egyáltalán az osztályozhatóságukba vetett hitet, ami nemcsak a kereskedők számára figyelembe veendő, különböző kategóriák felállítását jelentette, hanem elsősorban annak meghatározását, hogy melyek a legveszélyesebb és leginkább tiltani való könyvek és melyek a kevésbé azok.

A katolikus és általában a keresztény vallást rendszeresen támadó vagy általában a vallást nyilvánosan gúny és nevetség tárgyává tevő munkákat semmi esetre sem tűrhették. Ezenkívül irodalom kereskedelem kellett egy művet betiltani, ha különösen botrányos dolgokat tartalmazott az erkölcs vagy az állam ellen.

Ez persze nem jelentette a kritika megengedhetetlenségét, sőt épp ellenkezőleg, az új alapszabályokban kimondatott a kritika általános szabadsága. Az addig érvényes Catalogus Librorum Prohibitorum átnézése és az indexre tett könyvek jelentős csökkentése körülbelül ről ra felfogható úgy is, mint az erkölcstelen könyvek osztályozásának legkézzelfoghatóbb megnyilatkozása.

Idetartozik az a külön bánásmód is, amelyben a külföldi udvarokról szóló, botrányos dolgokat tartalmazó könyveket részesítették. Ami továbbra is a legszigorúbban tiltott maradt a korábbi könyvtermésből, arról két külön lista született: az egyik a legdurvábban vallásellenes, a másik a pornográf könyvek legveszélyesebbjeit tartalmazta. A józsefi cenzúrának mindvégig konstans eleme maradt ennek a kétféle típusú könyvnek a leghatározottabb tiltása.

Érdekes válogatása ez majd száz év bőséges pornográf irodalmának, amely inkább azt reprezentálja, hogy mi jutott el a nyugat-európai illegális könyvpiacról ide, illetve mi terjedt el viszonylag nagyobb számban az olvasók körében, minthogy egy valóban rangsor szerinti teljes listáját jelentené a legveszélyesebb műveknek.

Ez a lista azt is példázza, hogy a pornográf irodalom József cenzúrája átmenetet alkotott a megelőző egyházi cenzúra és a belőle később kifejlődött rendőri cenzúra között, cenzúraelveit pedig az erős pedagógiai vonás és a magasabb irányításról való tudatos lemondás jellemezte. Mindez párhuzamba állítható azokkal a felvilágosult nézetekkel, amelyek a cenzúra gyakorlását ugyan nem vitatták el a hatalomtól, mert féltették a tömegeket elsősorban a pornográf könyvek züllesztő hatásától, de a császárhoz hasonlóan belátó és a könyvpiac érdekeit ellenőrzött webhelyek a bitcoinok kereséséhez szem előtt tartó alapokra kívánták helyezni.

A magyarországi könyvkultúrát is befolyásoló szellemi fellendülést összesen körülbelül húsz évre, az —es évekre tehetjük, ezt követően a cenzúraintézkedések szigorodásával fokozatos visszaesés következett be.

I am a new user

József uralkodásának időszaka teremtette meg a legalkalmasabb feltételeket a hazai könyvkereskedelem fejlődéséhez, de e viszonylag rövidnek mondható időszak után a kereskedők vállalkozásaikhoz fűzött reményeit egyre inkább megtépázta a mind nehezebb feltételeket támasztó hatalom, nem beszélve a magyar olvasóközönség fejletlenségéről. Izgalmas például szolgál az olvasási kultúra hazai átalakulására, a világi tárgyú munkák számának megnövekedésére, a megélénkült irodalmi életre és általában a könyvkereskedelem új lendületet vett működésére egy páratlan dokumentum, a pesti Weingand irodalom kereskedelem Köpff irodalom kereskedelem cég tizennégy, francia nyelven írott levele a tiltott könyvek kiadására szakosodott svájci Société Typographique de Neuchâtel könyvkiadóhoz.

A Société Typographique de Neuchâtel levéltárában fennmaradt, Pestről küldött tizennégy hosszú levél szinte minden mondata tartalmaz hasznos, tényszerű információkat, ezért elsőrendű forrása több kutatási témának: bepillantást enged az Európát átszelő könyvkereskedelem módozataitól kezdve a magyarországi olvasóközönség érdeklődésének, ízlésének alakulásán át a könyvkereskedőknek a művelődés területén játszott szerepéig.

A négy különálló papíron található könyvrendelés a legértékesebb része a levelezésnek. A megrendelt könyvek tájékoztatnak minket a hazai forgalomba került francia nyelvű kiadványokról, és következtethetünk belőlük az olvasók igényeire. Weingandék levelei azért jelentenek élménydús olvasmányt, mert nem a hagyományos üzleti levelezés hangnemében íródtak, szigorúan a megrendelésre, a pénzügyekre stb. Az első három levélben Weingandék szükségesnek tartják ismertetni távoli kollégáikkal a hazai viszonyokat és bemutatni saját vállalkozásuk jellegét.

Viszonzásképpen elmondjuk, hogy a miénk szinte kizárólag a szortiment könyveken alapul, mivel egy univerzális jellegű nemzet és ország, amelyiket évszázadokon keresztül kegyetlen és véres háborúk dúltak, nincs még a művelődésnek azon a fokán, hogy olyan szerzői legyenek, akik biztosítani tudnák a könyvkereskedőknek a nyomdai költségek megtérülését.

A levél írója a magyar nyelven író szerzőkre utal, és a magyar nyelven megjelenő, korszerű könyveket hiányolja, valamint azt az olvasóközönséget, amelyik könyvek megvásárlásával garantálná a kiadóknak a befektetést.

Weingandék itt egyértelműen megfogalmazzák, hogy még nem jött el az ideje a magyar könyvekkel való kereskedésnek. Az első szállítmány megérkezésétől kezdve már nem találunk ilyen és ehhez hasonló kitérőket. Mivel a szállítmányok sok gondot jelentettek, egyre inkább a szállítás körüli gyakorlati kérdésekről esik szó, nem beszélve a figyelmetlenül összeállított csomagok okozta bosszúságokról.

Tartalomjegyzék

Éppen ennek köszönhetők az alábbi, kissé méltatlankodó hangú sorok egy Emez, mivel irodalom kereskedelem van, nyakunkon marad egy olyan országban, ahol a latinon és magyaron kívül szinte semmilyen európai nyelvet nem beszélnek.

A nemesség és azok, akik ismerik ezt a nyelvet, kevéssé hajlandók a Bibliát olvasni, ők inkább a jó regényeket szeretik, a kritikai könyveket, a történeti munkákat és általában a szépirodalmat. Könnyű stratégiai bagration a bináris opciókhoz kitalálni, hogy azok a könyvek, amelyekben mindebből semmi sincs meg, örökre raktáron maradnának nálunk.

Csak ha gyorsan továbbküldenénk egy kereskedőnek az Önök ismeretségi köréből, akkor lehetne ezeket hasznosítani, és irodalom kereskedelem mi is megszabadulnánk a tehertől. Ferenc uralkodását mindvégig, sőt egyre inkább jellemezte. Ferenc növekvő félelme a nyomtatott szótól olyan méretűvé vált, hogy a politikailag veszélyes könyvek betiltása rövidesen a tudomány és a műveltség elleni harcba torkollott.

Az új intézkedések szigorúsága, az opciók nyilvántartása elzárkózás a külföldi szellemtől mind kevésnek bizonyult mindaddig, amíg a régi korszak szellemi termékei akadálytalanul hatottak tovább.

Ezért hozták létre az úgynevezett recenzuráló bizottságot tól. József idején már engedélyezett könyveket ekkor ismét kivonták a forgalomból. Az előtt megjelent és engedélyezett könyvekből több mint at tiltottak el.

Выйдя, он несколько воспрял духом. Даже если этот мир мертв, в нем должно содержаться много интересного, такого, что поможет Элвину прояснить тайны прошлого. Воздух оказался затхлым, но пригодным для дыхания. Несмотря на множество солнц на небе температура была низкой.

A század végére minden gyanú a regényre terelődött. Ez a szélsőséges és kivitelezhetetlen intézkedés egyebek mellett arra is felhívja figyelmünket, hogy ekkorra már a többi nyugat-európai országhoz hasonlóan a Habsburg Monarchia országaiban is egyre irodalom kereskedelem váltak az olvasás formái a mind szélesebb publikum körében mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. A szépirodalmon keresztül a politikai publicisztikához hasonlóan antifeudális, egyházellenes és általában véve tekintélyellenes tendenciák erősödtek meg az olvasási szokások modernizálódásával.

A tiltott regényeket pedig tartalmuk szerint próbálták meg tipologizálni: 1. Minden ábrándos szerelmi regény, mely a józan emberi észre káros, és ábrándozáshoz vezet. Genie-regények, melyekben a polgári kereteket széttörő Kraftgeniek keltenek rokonszenvet.

Szellem- rabló- és lovagregények, melyek durvaságot és babonát nemzenek.

  1. Наступила мучительная пауза, в течение которой полип пытался заставить свое расползающееся тело повиноваться .
  2. Kereskedelem, turizmus és szolgáltatás gazdaságtan (BA) alapszak órarendje | PKE
  3. Irodalom – Wikipédia

Végül 4. Mindaz amit irodalom kereskedelem értelemben »román«-nak neveznek és amely sem tartalma, sem stílusa szempontjából nem értékes Sashegyi A századforduló népszerű regénytípusai, elsősorban a puszta szórakoztatást szolgáló, úgynevezett trivialroman, a kalandregény, valamint a művészregény vagy szentimentális regény jellegzetességeit irodalom kereskedelem e definíciók mögött felfedezni.

Mindaz pedig, ami ezekbe a kategóriákba nem fért bele, a negyedik csoportba soroltatott. Magyarországon viszonylag hamar reagált a hitvédő irodalom az új, elsősorban vallásellenes nézetek terjedésére, de néhány munka már az erkölcsromboló szépirodalom veszélyességére is felfigyelt. Az es évektől kezdve komolyan hozzáláttak a megtámadott hit és egyház védelméhez. Molnár János ban adta ki latin nyelven a Miként olvassuk kritikus ésszel a modern könyveket a vallás és igazság elvesztése nélkül című művét, amely vezérfonál kívánt lenni a vallásellenes irodalom útvesztőjében.

Molnár csak filozófiai munkákról beszélt, az ő nyomdokain haladó Alexovits Vazul pesti hitszónok, pálos szerzetes viszont már nemcsak a deista, materialista filozófiát vette célba, hanem nagy teret szentelt az irodalom kereskedelem művek, így a versek és regények káros hatásáról szóló nézetei kifejtésének is, ami újdonságnak számított a hitvédő irodalom tematikájában.

Molnárnál azért is izgalmasabb, mert sokkal egyszerűbb eszközökkel, de nagy erővel és magyar nyelven veszi fel a küzdelmet. Alaptétele, hogy a vallástalanság egyértelműen a veszedelmes könyvek olvasásának tulajdonítható.

Szürke irodalom

A kételkedők a gonosz könyvek által romlottak meg. Ezért ír önálló művet A könyvek szabados olvasásáról, amely ben jelent meg Pesten. Az a tény, hogy külön kötetben foglalkozik az újonnan beáramló könyvekkel, azt mutatja, az es évekre hazánkban is jelentősen átalakultak az olvasói szokások. Alexovits mint a felvilágosodás fanatikus ellensége a francia felvilágosodást teszi felelőssé a vallástalanság és a vallásellenesség terjedéséért, amelynek egyik velejárója az erkölcsi romlottság.

Mindenféle irodalmi műfaj alkalmas arra, hogy a mérget elhintse. Az említett Molnár János könyvét is bőségesen felhasználta, főleg Rousseau-hoz. De művének jegyzetei szerint két forrást használt regénnyel kapcsolatos nézeteinek összegzéséhez: Rousseau Esprits, maximes et principes című, ben megjelent kötetét német tolmácsolásban, amelyben a filozófus gondolataiból találunk válogatást, irodalom kereskedelem Zabuesnig német író Voltaire ellen írott művét.

Önmagában véve is mulatságos, hogy épp az általa egyik legveszedelmesebbnek tartott francia írótól kénytelen idézni, akit egyébként néhány fejezettel később alaposan meg is támad, bár hangsúlyozza, hogy azért Rousseau-t Voltaire-nél és Bayle-nél sokkal többre tartja.

A magyar irodalom történetei | Digitális Tankönyvtár

A francia nyelv, francia nevelők stb. Ferenc trónra lépésével egy időben, től egyszerre megsokasodtak a tiltott külföldi könyvek behozatalát érintő könyvrevíziós ügyek. A cenzúrahivatali aktákat ebben a vonatkozásban három nagy csoportra lehet osztani: az egyik a különböző könyvkereskedők ellen tett feljelentések csoportja tiltott könyvekkel való kereskedés gyanúja miatt, a második az olvasókörökben talált gyanús könyvek ügyében elrendelt vizsgálatok, a harmadik pedig az egyéni könyvbehozatallal vagy könyvhagyatékkal kapcsolatos jelentések.