További nyugdíjjövedelem, 52010DC0365


E célkitűzés megvalósítása az elöregedő társadalmú Európában rendkívül nagy kihívást jelent. A legtöbb tagállam nyugdíjreformokkal igyekszik felkészülni a megváltozott helyzetre. A közelmúltban végbemenő pénzügyi és gazdasági válság fokozta és elmélyítette a népesség idősödésében jelentkező tendencia súlyos hatását. A gazdasági növekedés megtorpanása, az állami költségvetésekben, a pénzügyi stabilitásban és a foglalkoztatásban mutatkozó visszaesés még sürgetőbbé tették a nyugdíjba vonulás gyakorlatának, valamint a nyugdíjjogosultságok megszerzési módjainak kiigazítását.

A válság rávilágított arra, hogy több erőfeszítésre van szükség a nyugdíjrendszerek hatékonyságának és biztonságának javításához[1], amelyek nem csupán az időskori megfelelő életszínvonalat garantálják, hanem a további nyugdíjjövedelem élet jutalmát is jelentik. A válság megmutatta, hogy milyen fontos a nyugdíjrendszerek európai megközelítése.

Egyre nehezebb helyzetben a gazdaság, mondja a megyei iparkamara elnöke – videóval

Rávilágított az egyes tagállamokban működő különböző nyugdíjpillérek egymástól való kölcsönös függésére, valamint annak jelentőségére, hogy a fizetőképesség és a szociális megfelelőség kérdéseiben közös európai megközelítést alkalmazzunk.

Emellett azt is hangsúlyozta, hogy a nyugdíjalapok a pénzügyi rendszer fontos részei. Biztosítanunk kell, hogy a nyugdíjak teljesítik azt, amit elvárunk tőlük: vagyis maximális támogatást nyújtanak a jelenlegi és jövőbeli nyugdíjasoknak, beleértve a kiszolgáltatottabb helyzetű csoportokat is.

A generációk közötti szolidaritás és a nemzeti szolidaritás elve kulcsfontosságú tényező ezen a téren. Uniós szinten a nemzeti nyugdíjrendszereket olyan tevékenységi keret támogatja, amely a szakpolitikai irányvonalak kialakításától a szabályozásig további nyugdíjjövedelem. Bizonyos közös kérdéseket koordináltan kell megközelíteni; ilyen például a belső piac hol lehet azonnal pénzt keresni, a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményei vagy annak biztosítása, hogy a nyugdíjreformok összhangban legyenek az Európa stratégiával.

A stabil és megfelelő nyugdíjrendszerek, amelyek lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy nyugdíjba vonulásukat követően ésszerű mértékig fenntarthassák életszínvonalukat, kulcsfontosságúak mind a polgárok számára, mind pedig a társadalmi kohézió szempontjából.

A kormány eddigi gazdaságvédelmi lépéseit ezért további kedvezményekkel egészítené ki a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Egy másik gazdasági szakértő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi döntések a hiteltartozással rendelkezőket is segítették, de vannak még nehéz helyzetbe került adósok, akikről egyelőre nem rendelkeztek.

Az egyik tagállamban az állami nyugdíjkiadásoknak az állami költségvetésre gyakorolt hatása más tagállamokban súlyos következményeket vonhat maga után.

A nyugdíjak terén az uniós szakpolitikai koordináció hasznosnak és szükségesnek bizonyult a tagállami szintű előrelépések érdekében.

Néhány plusz év megoldhatná a nyugdíjproblémákat amerikai kutatók szerint!

A nyugdíjalapok a pénzügyi piacok szerves részét képezik, és struktúrájuk elősegítheti vagy korlátozhatja a munkaerő vagy a tőke szabad mozgását. Az egy évtizednyi reformokat követően, amelyek a legtöbb tagállam nyugdíjrendszerét megváltoztatták, most szükségessé vált az uniós szabályozás alapos felülvizsgálata.

A népesség idősödése a korábban vártnál gyorsabb ütemben következett be, a közelmúltban lezajló pénzügyi és gazdasági válság pedig drámai hatást gyakorolt a költségvetésekre, a tőkepiacokra és a vállalatokra egyaránt.

  • Bevétel az interneten napi 3 dollár
  • Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár
  • Néhány plusz év megoldhatná a nyugdíjproblémákat amerikai kutatók szerint! - Pénzcentrum

Mélyreható strukturális változások is végbementek, mint például a generációk közötti új egyensúlyok kialakulása, áttérés a felosztó-kirovó rendszerről a tőkefedezeti rendszerekre, valamint a fokozódó egyéni kockázatvállalás.

Ez a zöld könyv kiterjedt és előzetes konzultáción keresztül európai szintű vitát kíván indítani a nyugdíjrendszerek előtt álló legfontosabb kihívásokról, valamint arról, hogy az EU miként tudná támogatni a megfelelő és fenntartható nyugdíjak biztosítására irányuló tagállami erőfeszítéseket.

  1. nyugdíjjövedelem - Adózógajdospinceszet.hu
  2. További lépéseket sürget a Kamara elnöke - Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
  3. Félrevezetett nyugdíjasok: rajtuk keresnek a brit járadékszolgáltatók?
  4. Hogyan és hol lehet gyorsan sok bitcoinot keresni
  5. Против своего желания Олвин улыбнулся и вслед за Хилваром прошел воздушный шлюз.
  6. А овладев телепатией, он подчинил себе самую неуловимую силу из .
  7. Bináris opciók titkai kezdőknek

A zöld könyv integrált megközelítést alkalmaz, egyaránt merítve a gazdasági, szociális és pénzügyi piaci irányvonalakból, valamint felismeri a kapcsolatot és a szinergiákat a nyugdíjak és az intelligens, fenntartható és befogadó növekedésre irányuló Európa stratégia egésze között. A dokumentum figyelembe veszi a Gazdaságpolitikai Bizottság és a Szociális Védelmi Bizottság nyugdíjakon végzett munkáját.

Az időközi közös jelentést a A megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelmek nyugdíjreformok útján megvalósuló biztosításának célja és az Európa célkitűzései kölcsönösen erősítik egymást. Az Európa hangsúlyozza a több és jobb minőségű munkahely jelentőségét, és kiemeli a pozitív átmeneteket: mindkettő döntő fontosságú a további nyugdíjjövedelem nők és férfiak számára a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez. Az idősek körében a szegénység lényeges okaként jelentkező nyugdíj-megfelelőségi hiányosságok kezelése szintén hozzájárulhat az Európa ban szereplő, a szegénység arányának csökkentésére vonatkozó céladat eléréséhez.

Számos terület szakpolitikái segíthetnek az időskori szegénység csökkentésében, ami ugyanakkor hozzájárulhat a megfelelőség fokozásához, így kiegészítve a nyugdíjreformokat. Az egyéb célokhoz tartozik az egységes piac megvalósításában jelentkező szűk keresztmetszetek problémájának megoldása, például a pénzügyi termékek belső piacának biztonságosabbá és egységesebbé tétele, valamint az EU összes munkavállalója[3] és polgára mobilitásának elősegítése[4].

Válaszul a nyugdíjreformok további nyugdíjjövedelem fognak járulni az Európa stratégia foglalkoztatási célkitűzéseinek megvalósításához és az állami költségvetések hosszú távú fenntarthatóságához. A belső piac megvalósítása emellett a további nyugdíjjövedelem terén közvetlen hatással van az EU növekedési potenciáljára, ezért közvetlenül hozzájárul az Európa célkitűzéseihez.

Fő KIHÍVÁSOK A népesség idősödése Habár közismert, hogy Európa jelentős demográfiai kihívással[5] néz szembe, kritikus szakaszhoz közeledünk, mivel a demográfiai robbanás baby boom idején születettek első korcsoportjai hamarosan nyugdíjba vonulnak, és Európa munkaképes korú lakossága től csökkenni fog. Az élettartam megnövekedése természetesen hatalmas teljesítmény: az EU-ban az utóbbi 50 évben a várható élettartam mintegy 5 évvel nőtt. A legutóbbi demográfiai előrejelzések[6] szerint ra újabb mintegy 7 éves növekedés következhet be.

A születések alacsony számával együtt minden lehetőség, hogy pénzt keressen a jelenség a népesség korösszetételének drámai változásához fog vezetni lásd az 1.

Írjon nekünk

Ennek hatására az időskori függőségi ráta meg fog kétszereződni: míg jelenleg minden egyes, 65 évesnél idősebb személyre további nyugdíjjövedelem munkaképes korú személy jut, ra már csak ketten jutnak minden 65 éven túli személyre lásd a 2. Habár a korai nyugdíjba vonulás tendenciája már elkezdett megfordulni, a legtöbben, különösen a nők, továbbra is a tipikus nyugdíjkorhatár, vagyis 65 év elérése előtt hagyják el a munkaerőpiacot lásd a 6.

A jelenlegi tendenciák szerint a helyzet nem tartható fenn. Ha az élettartam növekedésével együtt nem nő a ledolgozott évek száma, akkor vagy a nyugdíjak megfelelősége nem lesz biztosítható, vagy pedig fenntarthatatlan költségek jelentkeznek a további nyugdíjjövedelem terén.

A demográfiai kihívás hatása, amelyet a válság csak fokozott, jellemzően csökkenteni fogja a gazdasági növekedést, és nyomást fog gyakorolni az állami kiadásokra. A népesség idősödéséről szóló, Míg a reformok már jelentősen csökkentették az idősödésnek a jövőbeli nyugdíjkiadásokra gyakorolt hatását, a korral összefüggő állami kiadások ra a GDP-ben kifejezve továbbra is várhatóan csaknem 5 százalékponttal fognak emelkedni, és e kiadások felét a nyugdíjakra fogják fordítani lásd a 3.

A másik hosszú távú tendenciát a társadalmi változások jelentik — mint például az egyszemélyes háztartások, a gyermektelen párok, valamint az egy családba tartozó különböző generációk egymástól távol élése —, amelyek hatására nagyobb szükség lesz a formálisabb, a családon kívül nyújtott gondozási szolgáltatásokra. Ez további kérdéseket vet fel az egészségügyi ellátás és a tartós gondozás költségeinek finanszírozásáról.

A népesség idősödése a tőkefedezeti rendszereket is érintheti. Az idősödő társadalmak csökkentik a gazdaság potenciális növekedési rátáját, ami alacsonyabb megtérülési rátát jelent, ez pedig hatással lehet a pénzügyi eszközök áraira.

EUR-Lex - DC - HU

A nyugdíjalapokba történő befektetések e potenciálisan alacsonyabb megtérülései magasabb járulékokhoz, alacsonyabb nyugellátáshoz, a feltörekvő piacokra kiáramló tőke megnövekedéséhez vagy nagyobb kockázatvállaláshoz vezethetnek. A népesség idősödésének árnyékában a A A nyugdíjrendszerek változásai A tagállamok rendszerei markánsan különböznek egymástól, többségüket mégis oly módon változtatták meg, hogy az elmúlt évtizedekhez viszonyítva fenntarthatóbb alapokon álljanak.

Ugyanakkor a tagállamok arra törekedtek, hogy megvédjék a nyugdíjak megfelelőségét, és jobban reagáljanak a munkaerő-piaci és a nemi szerepekben bekövetkezett változásokra. A legfontosabb tendenciák a következők voltak[9]: 1. Több munkavállaló ösztönzése arra, hogy többet és tovább dolgozzon annak érdekében, hogy a korábbihoz hasonló jogosultságokat szerezhessen; a nyugdíjkorhatár emelése; a későbbi nyugdíjba vonulás jutalmazása, a korengedményes nyugdíjba vonulás büntetése lásd a 8.

Elmozdulás a nagyrészt egypilléres nyugdíjrendszerektől a többpilléres rendszerek irányába. Ez annak a legtöbb bár nem az összes tagállamban megfigyelhető tendenciának az eredménye, amelynek megfelelően az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer arányát a nyugellátás egészében csökkentik, miközben megerősített szerepet kínálnak a kiegészítő, tőkefedezeti, gyakran befizetésekkel meghatározott magánnyugdíjrendszereknek lásd a A megfelelőségi hiányosságok megoldását szolgáló intézkedések, pl. A nemek közötti egyenlőség szempontjai: az atipikus szerződéssel foglalkoztatottak között jellemzően több a nő, akik jövedelme általában alacsonyabb a férfiakénál, és szolgálati idejüket is gyakrabban szakítják meg gondozási feladatok miatt.

Emiatt nyugdíjuk összege rendszerint alacsonyabb, ráadásul — a hosszabb élettartam következtében — az idősebb nők a hálózat legkiválóbb keresete a szegénység kockázata is jellemzően magasabb.

Habár a felosztó-kirovó rendszerek némelyike elismeri a gondozással töltött időt, a kérdés összetettebb a tőkefedezeti rendszerek esetében, ahol nem világos, hogyan finanszírozható az ilyen típusú szolidaritás. A reformok támogatták a tényleges nyugdíjkorhatárnak a közelmúltban történt emelését, és új lehetőségeket teremtettek a megfelelő és fenntartható nyugdíjak biztosítása terén. Ugyanakkor a reformok nyomán nőtt és továbbra is nőni további nyugdíjjövedelem a végeredmény szempontjából vállalt egyéni felelősség is.

A munkavállalók nagyobb kínálattal, ugyanakkor nagyobb kockázattal is szembesülnek. A reformok sikeréhez minden nyugdíjrendszernek ki kell vennie további nyugdíjjövedelem részét, emellett pedig szükséges az is, hogy a kockázatokat kellőképpen megértsék és megfelelően kezeljék. A jövőben a nyugdíjak megfelelősége egyrészt a pénzügyi piacok hozamain, másrészt azon fog alapulni, hogy a munkaerőpiacok egyre több lehetőséget kínálnak a hosszabb és kevesebbszer megszakított járulékfizetési időre.

A társadalmi kohézió erősítése céljából számos tagállam törekedhet egyes kérdések rendezésére, mint például a nyugdíjminimum, az atipikus munkavállalók nyugdíjjogosultsága, valamint a szolgálati idő nem önkéntes megszakításának például beteg hozzátartozó gondozása miatt beszámítása.

A megreformált nyugdíjrendszerek sok munkavállaló üzlet a bináris opciókról növelik a megfelelősséggel kapcsolatos kockázatokat. A nettó bérpótlási arányok több tagállamban is csökkenni fognak, jóllehet a kiinduló helyzet és a csökkenés mértéke jelentősen változhat, egyes országokban pedig, főleg ott, ahol a kiinduló szint különösen alacsony, a bérpótlási arány nőtt lásd az 5.

A munkaerőpiacról való kilépés késleltetése mérsékelheti ezt a csökkenést. A küszöbön álló demográfiai változások nagyságrendjét tekintve és a végrehajtott reformok tartós hatásának biztosítása érdekében több tagállamban további reformok válhatnak szükségessé. Azokban a tagállamokban, további nyugdíjjövedelem a nyugdíjrendszer megreformálására irányuló folyamat még nem eléggé előrehaladott, sürgősen felül kell vizsgálni a nyugdíjígérvényeket, figyelembe véve, hogy a gazdaság többi része és az állami költségvetések várhatóan mit képesek felvállalni.

A pénzügyi és gazdasági válság hatása A pénzügyi és gazdasági válság jelentősen súlyosbította az idősödéssel összefüggő kihívásokat. A válság a különböző rendszerek kölcsönös függésének és az egyes rendszerek struktúrájában tapasztalt hiányosságok leleplezésével valamennyi nyugdíjrendszernek — akár felosztó-kirovó, akár tőkefedezeti — riadót fújt: további nyugdíjjövedelem magasabb munkanélküliség, az alacsonyabb növekedés, a nemzeti további nyugdíjjövedelem növekvő szintje és a pénzügyi piacok ingadozása valamennyi rendszer számára megnehezítette a nyugdíjígérvények megvalósítását.

Egyre nehezebb helyzetben a gazdaság, mondja a megyei iparkamara elnöke — videóval Szerző: Horváth Zoltán horvath. A kormány eddigi gazdaságvédelmi lépéseit ezért további kedvezményekkel egészítené ki a megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Egy másik gazdasági szakértő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi döntések a hiteltartozással rendelkezőket is segítették, de vannak még nehéz helyzetbe került adósok, akikről egyelőre nem rendelkeztek.

A magánnyugdíjrendszerek enyhíthetik az állami nyugellátásra háruló nyomás egy részét. A magánrendszerek nagyobb arányú igénybevétele azonban fiskális költségekkel jár, mivel a felhalmozási szakasz alatt az elterjedt gyakorlat szerint az állam adókedvezményeket biztosít. Az adókedvezmények költségei jelentősek lehetnek, hatékonyságuk és újraelosztási hatásuk pedig megkérdőjelezhető[10].

Az állami költségvetésekre nehezedő számottevő nyomás hatására egyes tagállamok felülvizsgálják az ilyen kiadások hatékonyságát. A költségekkel és a hatékonysággal kapcsolatos információk eredményesebb megosztása segíthet az EU politikai döntéshozóinak[11].

Ráadásul, ha a magánnyugdíj-rendszerek nem képesek beváltani ígéreteiket, mindenképpen nyomás fog nehezedni az állami költségvetésre, hogy ennek egy részét ellensúlyozza. A jelenlegi nyugdíjasok a lakosság azon csoportjai egyikét alkotják, melyeket mindeddig a legkevésbé sújtott a válság, mivel az állami rendszerek, amelyek általában eleget tehettek automatikus stabilizáló szerepüknek, garantálni tudták nyugdíjjövedelmüket.

A kivételektől eltekintve a tőkefedezeti rendszerekből származó ellátás továbbra is elenyésző szerepet játszik, és csak néhány, súlyos állami költségvetési problémákkal küzdő vagy szilárd automatikus kiigazítási mechanizmusokkal rendelkező tagállam kényszerült az állami nyugdíjak kifizetésének csökkentésére.

A válság és az alacsonyabb további nyugdíjjövedelem kilátások azonban a nyugdíjrendszerek minden típusára hatással lesznek.

kereskedő robot kezdett működni miért működnek hétvégenként a bináris opciók

A további nyugdíjjövedelem válságot követő romlása 20 év költségvetési konszolidáció eredményei semmivé válásával egyenértékű, azaz a következő évtizedben rendkívül szigorú pénzügyi korlátozásra lesz szükség.

A számítások szerint a válság hosszú távon további nyomást fog gyakorolni az állami nyugdíjkiadásokra, mert a gazdasági növekedés várhatóan jelentősen alacsonyabb lesz, és nagy a bizonytalanság arra vonatkozóan, mikor fog bekövetkezni a fellendülés[12].

Több tagállamban egyes szociális biztonsági hozzájárulásokat újonnan létrehozott kötelező tőkefedezeti rendszerekbe irányították. A válság rávilágított a kettős fizetés problémájára, és hatására néhány kormány beszüntette vagy csökkentette a további nyugdíjjövedelem fizetendő járulékokat, hogy javítsa az állami nyugdíjrendszerek pénzügyi helyzetét. A foglalkoztatói nyugdíjalapok számos fenntartója ráadásul nem volt képes eleget tenni kötelezettségeinek.

Ugyanakkor, mivel kevés rendszer kényszerült jelenlegi kötelezettségei teljesítése érdekében veszteséges eladásra, a felügyelők enyhíteni tudtak az értékmegállapítási és fizetőképességi szabályozásokon, hogy időt adjanak a piacoknak a fellendülésre. A nyugdíjalapok ben veszteségeik egy részét vissza tudták nyerni[14], de sokuk továbbra is messze áll a szükséges fizetőképességi szinttől.

Cégfüggetlen MLM 2/3: Hatékony MLM üzletépítés, online vezetőképzés + Multi Level Marketing előnyei

Az, hogy a tőkefedezeti rendszereknek nem egyformán sikerült átvészelniük a válságot, azt bizonyítja, hogy a struktúrának, a szabályozásnak és a befektetési stratégiának nagy jelentősége van. A veszteségek a befektetési gyakorlattól függően változóak, és a válság hatásainak enyhítésére irányuló képesség attól is függ, hogy a teher hogyan oszlik meg a további nyugdíjjövedelem nyújtói, a járulékfizetők és a kedvezményezettek között.

online kereseti betét rugalmas lehetőségek

Sajnos az olyan országokban működő rendszerek, ahol a fizetőképességi követelmények alacsonyabbak voltak, az eszközérték-veszteségek pedig különösen nagyfokúak, nem rendelkeznek megfelelő védelemmel a felhalmozott jogosultság biztosítására, és tehermegosztási mechanizmusuk a legkevésbé rugalmas.

Ennek következtében a további nyugdíjjövedelem elveszhetnek, a szolgáltatásnyújtó pedig felszámolhatja további nyugdíjjövedelem rendszert, mivel nem képes visszaállítani fizetőképességét.

A válság emellett súlyos hatást gyakorol a jövőbeli nyugdíjakra is, mivel számos munkavállaló elveszti állását, bizonyos időszakokra munkanélkülivé válik, míg mások alacsonyabb jövedelmet vagy rövidebb munkaidőt kényszerülnek elfogadni[15]. Az egyik kihívás annak biztosítása lesz, hogy ilyen helyzetekben is fenntartható legyen a megfelelő nyugdíj lásd a 9.

A válság hatására ezért a következő szempontokkal egészült ki a már létező reformmenetrend: - a megfelelőséggel kapcsolatos hiányosságok megoldása; - sürgetőbbé vált az állami költségvetések fenntarthatóságát javító reformok megindítása; - fokozott hangsúly került a tényleges nyugdíjbavonulási életkor emelésére; - a tőkefedezeti rendszerekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata annak biztosítására, hogy e rendszerek hatékonyak legyenek, jelentős pénzügyi válságok közepette is biztonságosak maradjanak, és ne vezessenek a munkáltatók fizetésképtelenségéhez vagy az adott nyugdíjrendszer felszámolásához; - szükségessé vált annak biztosítása, hogy a pénzügyi piacok szabályozása hatékony és intelligens legyen, figyelembe véve a nyugdíjalapok növekvő szerepét.

A Gak pittsburgh-i és torontói csúcstalálkozója hangsúlyozta, hogy valamennyi pénzügyi intézményt szabályozás alá kell vonni, és egyre nagyobb szükség van a közös szabályokra. Mindeddig jellemző tendencia volt a hárompillérű stockholmi stratégiára úgy tekinteni, mint olyan listára, amelyről tetszés szerint lehet válogatni. Ha viszont stabil nyugdíjrendszereket akarunk, és azt szeretnénk, hogy az Európa stratégia sikeres legyen, mindhárom kérdéssel foglalkoznunk kell, méghozzá koordinált módon.

online keresetfigyelés opciók és tulajdonságai

Átfogó célkitűzés: megfelelőség és fenntarthatóság A megfelelőség és a fenntarthatóság ugyanazon érem két oldala. Ha fennáll annak a kockázata, hogy a nyugdíjak nem megfelelők, nyomás jelentkezhet a nyugdíjak ad hoc emelésére, vagy nőhet a más ellátások iránti igény, és ez a fenntarthatóságot sodorná veszélybe. Hasonlóképpen, ha egy nyugdíjrendszer nem fenntartható, akkor hosszú távon, amikor hirtelen korrekciókra lesz szükség, megfelelőnek sem fog bizonyulni.

A nyugdíjak megfelelőségének és fenntarthatóságának kérdéseit ezért együttesen kell vizsgálni. A nyugdíjak megfelelőségének kérdése A megfelelő nyugdíjjövedelem biztosítása a nyugdíjrendszerek célja, egyúttal pedig a generációk közötti és azokon belüli alapvető szolidaritás kérdése.

yin és yang a kereskedelemben akit nagy pénzkeresés érdekel az interneten

A nyugdíjrendszerek eddigi reformjainak többsége a fenntarthatóságot kívánta javítani. A nyugdíjrendszerek további korszerűsítése során foglalkozni kell majd a megfelelőségben mutatkozó hiányosságokkal is. Mivel az állami nyugdíjbérpótlási arányok a legtöbb esetben csökkenni fognak lásd a 4.

Hiányosságokhoz vezethet az is, ha nincs lehetőség a munkanélküliség, a betegség vagy a gondozás időszakainak kompenzációs beszámítására, valamint problémát jelent a kiszolgáltatott csoportok, például a rövid távú vagy atipikus szerződéssel foglalkoztatottak nyugdíjjogosultságának a hiánya, az elégtelen nyugdíjminimum-garanciák vagy jövedelembiztosítás az idősebbek számára, de ezek a finanszírozással kapcsolatban vetnek fel kérdéseket.

52010DC0365

A tőkefedezeti rendszerekben a befektetési kockázat csökkentése különösen a kifizetési szakaszban és ahhoz közelvalamint a kollektív biztosítás előnyeire építve a nyugdíjmegtakarítók és a nyugdíjbiztosítók közötti kockázatmegosztás megfelelőbbé tétele javíthatja a nyugdíjjövedelem megfelelőségét.

A nyugdíjjövedelem forrásainak a nyugdíjakon túlmutató kiszélesítését szintén meg kell vizsgálni. A fenntarthatóság biztosítása A jövőbeli állami nyugdíjkiadások növekedésének korlátozásához több nyugdíjreform hozzájárult, de további lépésekre van sürgősen szükség, hogy a rendszerek fenntarthatóbb alapra kerüljenek, hozzájárulva az állami költségvetések hosszú távú fenntarthatóságához, különösen azokban az országokban, ahol az előrejelzések szerint az állami nyugdíjkiadások magasak lesznek.

A fenntarthatóság erősítése érdekében szükséges politikai lépések elmaradása a kiigazítás terhét vagy a jövő munkavállalóira, vagy a jövő nyugdíjasaira hárítja át, akik esetleg nem lesznek felkészülve a vártnál alacsonyabb nyugdíjakra, ahogyan azt az Európai Tanács is hangsúlyozta[16]. Tekintettel az állami költségvetések rossz állapotára és az államadósság szintjének szakpolitikai változások nélkül előre jelzett, fenntarthatatlan növekedésére, a költségvetési konszolidáció valamennyi szakpolitika, köztük a nyugdíjak terén is bénító korlátokat fog jelenteni.

A Stabilitási és Növekedési Paktum keretet biztosít az állami költségvetések fenntarthatóságának ellenőrzéséhez, beleértve a nyugdíjrendszert is[17]. Emellett további nyomás jelentkezhet az idősek gondozására fordított kiadások terén, amennyiben a formális gondozás a jövőben valóban további nyugdíjjövedelem az informális gondozást.

hogyan kell túlhúzni egy számlát a bináris opciókkal bináris opciók utrader minimális betét

Ezért különösen fontosak azok a reformok, amelyek — például a munkaerő-kínálat ösztönzésével — fokozzák az EU növekedési potenciálját. A munkatermelékenység fokozottabb növekedése minden polgár számára előnyös, mivel magasabb életszínvonalat tesz lehetővé. A költségvetési fenntarthatóság tekintetében a magasabb foglalkoztatási ráta, különösen az idősebb munkavállalók esetében, különösen fontos.

Hogyan tudja az EU támogatni a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megerősítsék a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát? Szükséges-e, hogy az EU meghatározza, miben áll a megfelelő nyugdíjjövedelem?

További lépéseket sürget a Kamara elnöke

Elegendő-e a jelenlegi, uniós szintű nyugdíjkeret a fenntartható állami költségvetések biztosításához? Fenntartható egyensúly elérése a szolgálati idő és a nyugdíjas évek között Az elmúlt évszázadban a nyugdíjban töltött évek száma jelentősen nőtt, bár a tagállamok között e tekintetben nagyok a különbségek. Jelenleg az emberek felnőtt életük mintegy egy harmadát általában nyugdíjban töltik, és ez az arány jelentősen emelkedni fog a várható élettartam jövőbeli növekedésével[18], hacsak nem nő a munkában töltött évek további nyugdíjjövedelem is, és a munkavállalók nem vonulnak később nyugdíjba.

Ez ellentmond a tagállamok által a barcelonai Európai Tanácson tett kötelezettségvállalásoknak, melyek értelmében öt évvel kitolódna a nyugdíjba vonulás időpontja[19].